Éreztetek már úgy, hogy legszívesebben kifutnátok a világból? Pontosan ezt érzem most én is.Valaki olyat szeretek, akit már rég nem szabadna. Már rég tovább kellett volna lépnem. De félek, ha elengedem, a bennem lévő ürességbe belepusztulok. Ő már rég mást szeret, fura érzés Őt mással látni, mással BOLDOGNAK látni. Nem is fura, egyenesen borzasztó. De tudom, tovább kell lépnem, el kell felejtenem, ki kell vernem a fejemből. Aztán később megküzdeni a semmiséggel, az ürsséggel. Eléggé bonyolult kapcsolatunk volt, de egyetlen mondat mindkettőnket erőssé tudott tenni. "a végtelenbe, s még tovább..." Mi csak közös mottónak hívtuk, de több volt, sokkal több. Ez az egyetlen mondat még mindig bennem él, és fog is. Eddig mindig Ő volt velem ha baj volt, s most nélküle egy szerencsétlen csődtömegnek érzem magam. Úgy érzem nem vagyok elég jó, és SOHA nem is leszek :( .... SOHA! Most egy olyan pontra érkezetm, aminél nem kerülhetek lejjebb,  de az bíztat, vígasztal, hogy ennél csak jobb lehet! Annyi mindent elmondanék még neki,hogy szeretm, hogy fontos nekem, hogy Ő jelenti, (jelentette) a boldogságot.. Elfelejtem.. elengedem.. mert végül is ami nem öl meg az megerősít.... Kívánjatok nekem sok sikert a továbblépéshez :( 

 "Néha mindannyiunkat hatalmába kerít valami megmagyarázhatatlan szomorúság, amin sehogy sem tudunk úrrá lenni. Rádöbbenünk, hogy elmúlt a mágikus pillanat, anélkül, hogy csináltunk volna valamit, s az élet többé nem fedi fel előttünk csodáit."

 

Oldal: Mélyponton. :/
Szerelem, barátság... és minden ami az élethez kell! ;) <3 - © 2008 - 2024 - kbori.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat